A Windows a világ legismertebb szoftvere, mindenki tudja, hogy... vagy mégsem? Kétség kívül sokat tud és egyre többet, de biztosan még ennél is többet tudhatna. De vajon mi felhasználók tudjuk-e, mi mindent tud?
A minap a PC World egyik cikke keltette fel a figyelmem, a szerz? 18 olyan képességet, funkciót gy?jtött össze, melyeket - legalábbis szerinte - a Windows nem tud, de - szintén szerinte - illene tudnia. Az összehasonlítási alapot természetesen az alternatív operációs rendszerek szolgáltatták, ahol véleményem szerint már elbukott az elemzés, hiszen a Windows egyetlen másik rendszerhez sem hasonlítható. Egyetlen másik szoftvernek sem kell ennyiféle hardverrel együttm?ködnie, ennyi felhasználót kiszolgálnia, és ennyi funkciót ellátnia és éppen ebb?l adódik mássága is. Rengeteg szolgáltatás és lehet?ség pusztán kompatibilitási vagy gazdaságossági okokból nem kerül bele, nem pedig a programozók ötlettelensége miatt.
Az összehasonlítgatás tehát nem túlzottan fair, mi azért mégis menjünk végig az egyes pontokon és vizsgáljuk meg, vajon a Windows tényleg annyira "buta"-e, mint ahogy azt a szerz? gondolja. Mi a Windows Vistát fogjuk alapul venni, hiszen ez a Microsoft jelenlegi legújabb forgalomban lév? asztali operációs rendszere, de mint a kés?bbiekben látjuk majd, több szolgáltatás már jóval korábban is elérhet? volt a rendszerben.
ExposéAz els? és legfontosabb dolog, ami a PC World szerkeszt?jének hiányzik a Windows-ból, az Exposé taszkváltó, mely a Mac OS X egyik "
elegáns és egyszer?" funkciója - minden ablakot kicsinyítve láthatunk, ahonnan hamar megtalálhatjuk a kívánt alkalmazást. Noha a Vista rendelkezik hasonló megoldással, a Flip 3D-vel, valóban ízlés kérdése, hogy kinek melyik esik jobban kézre. A Windows Vistához elérhet? egy apró,
Switcher névre hallgató alkalmazás, mely az új grafikus alrendszer képességeit kihasználva, szinte egy-az-egyben az OS X ablakváltóját varázsolja elénk.
Ha azonban nem akarunk küls? programot használni, íme egy tipp: nyomjuk le a klasszikus "Alt+Tab" feladatváltó gombokat, az eredmény majdnem ugyanaz, akár még egérrel is kattinthatunk az ablakokra. Az ablak-miniat?röket a kurzor tálcagombok fölé helyezésével is megjeleníthetjük.
Virtuális asztalokA Linux és Unix rendszerek - újabban pedig az OS X - egy másik ablakkezel? funkciója a többszörös virtuális asztal, melyen szabadon csoportosíthatjuk, kategorizálhatjuk nyitott alkalmazásainkat. Noha küls? alkalmazással a Vistához és a korábbi Windows-okhoz is elérhet? ez a lehet?ség, okkal nem került be a rendszerbe a mai napig ez a szolgáltatás. A Microsoft felhasználói szokásokat elemz? felmérései szerint a user-ek túlnyomó többsége (és itt 85-90%-ra kell gondolni) átlagosan 3 alkalmazást futtat egyszerre, ennyi ablakhoz pedig fölsöleges és zavaró lenne, ha még több asztal között is váltogatniuk kellene. Felmerül a kérdés, ett?l függetlenül miért nincs ilyesmi a Windows-ban? A válasz egyszer?: a Windows az átlagfelhasználók tömegének készül és nem azon keveseknek, akik az alternatív rendszerekb?l megismert funkciókat hiányolják. Szerencsére viszont, természeténél fogva a Windows szinte korlátlan módon b?víthet?, így a
virtuális asztalok használatának lehet?sége is adott.
Back to My MacH?sünk úgy t?nik, Mac felhasználó - talán ezért is ennyire idegen számára a Windows-os világ - harmadik kiválasztottja ugyanis ismét Mac-szolgáltatás. A "Back to My Mac" (mely egyébként fizet?s .Mac online szolgáltatás) segítségével távoli számítógépre is csatlakozhatunk, valamint fájlokat is átvihetünk egyik gépr?l a másikra.
A Windows XP 2002 óta rendelkezik távoli asztal eléréssel (mind a kliens, mind a kiszolgáló szerepkörrel), mellyel szintén felcsatolhatjuk a helyi számítógép meghajtóit, vágólapját, nyomtatóit - a 6-os verziótól kezdve pedig USB-perifériáit, SmartCard-jait és soros portjait, ráadásul a távoli gépen megszólaló hangokat is áthozhatjuk a helyi állomásra. Mindezt egyébként teljesen ingyen.
Képerny?megosztásTovábbra is az OS X-nél - ráadásul annak legújabb verziójánál, a Leopard-nál - maradva, cikkírónk következ?ként a képerny?k megosztását hiányolja a Windows-okból. A Mac-en az iChat segítségével megmutathatjuk beszélget?partnerünknek az aktív asztal tartalmát, s?t akár kontrollálhatjuk is egymás számítógépét is.
A Windows XP - a Windows Messenger-nek és a Távsegítségnek (Remote Assistance) köszönhet?en szintén 2002 óta képes a fenti m?veletre, s?t akár fájlokat is küldhetünk közvetlenül a másik gép asztalára.
Time MachineNem meglep? módon ismét egy OS X funkció kerül nagyító alá, méghozzá ismét a Leopard egyik "újdonsága", a fájlok automatikus biztonsági másolataiért felel?s Time Machine. A Time Machine használatához ugyan külön merevlemez-meghajtóra van szükség, de tény, hogy a tetszet?s, háromdimenziós animációkkal megspékelt felületen gyorsan megtalálhatjuk a véletlenül törölt vagy módosított anyagainkat.
Nem ilyen látványos, de legalább ennyire hatékony megoldást kínál az árnyékmásolatok szolgáltatás, mely a Windows Server 2003-ban mutatkozott be el?ször, a Vistában pedig már önállóan, kiszolgáló nélkül is igénybe vehet?. A Shadow Copy-k visszanyerése a Time Machine-hoz képest puritán, egyszer? felületen történik, tárolásuk ellenben nem igényel külön hardvert.
ISO-írásNoha CD-t és a Vistától kezdve már DVD-t is írhatunk a beépített fájlkezel?vel, az Explorer-rel, ám ISO lemezképállományok írására nincs lehet?ség. A szerz? szerint a Mac OS, a Linux, s?t a BSD és "
nagyjából minden modern rendszer" rendelkezik ezzel a szolgáltatással.
Magyarázatként ismét a felhasználói szokásokat hoznám fel, mentségként pedig ismét a Windows korlátlan b?víthet?ségét. Több ingyenes eszköz is létezik ezen igény kielégítésére - ezek közül az egyik legnépszer?bbet maga a szerz? is megemlíti. Alex Feinman
ISO Recorder-ér?l van szó, mely egyetlen kattintással elérhet?vé teszi az ISO-írást és ISO-készítést az Intéz?ben.
Post-itHa parafatáblánk vagy a h?t?szekrény ajtaja már foglalt, miért ne szórnánk tele a Windows asztalt ragadós tennivaló-jegyzetekkel? Tényleg, miért is ne? Hogy csak egyet említsek (az ingyenes és nyílt forrású) kiegészít?k közül, letölthetjük a
Stickies for Windows alkalmazást, mely kielégítheti jegyzetelési vágyainkat, de akár használhatjuk a Windows Vista beépített "Jegyzetek (Notes)" névre hallgató oldalsáv-minialkalmazását is.
Podcast-rögzítésTovábbra is az OS X-re fókuszálva, elérkeztünk a kreativ tevékenységekhez. A hangzatos név mögött rém egyszer? dolgot kell érteni: hangfelvétel készítése és szerkesztése. Az OS X rendelkezik beépített "Podcast" rögzít? és vágó alkalmazással, ezt bizony Windows-on nem tudjuk megcsinálni.
Rögzíthetünk azonban hangfelvételeket, s?t azokat meg is szerkeszthetjük, mindezt pedig beépített alkalmazásokkal. A "
Hangrögzít? (Sound Recorder)" már a Windows 95, a "
Windows Movie Maker" pedig a Windows Millennium óta szerves része a rendszernek, így néhány kattintással (és egy mikrofonnal) akár saját hangfelvételeket is készíthetünk. Podcast-ot sajnos nem.
Szoftverleltár"
A tökéletes világban fel sem kell állnunk a székb?l, megnyitjuk a mágikus alkalmazást, és minden szükséges alkalmazást megtalálunk a listában" - írja a szerz?, majd hozzáteszi: "
a tökéletes világ már létezik a Linux-okban".
Nos, ha nekiállnánk összeszámolni, hányféle alkalmazás létezik Windows platformra, a listát valószín?leg már csak unokáink tudnák befejezni. Éppen ezért nyilvánvalóan lehetetlenség egy összesített leltárba sorba venni a Windows-os programokat, ehelyett egyszer?en írjuk be egy webes keres?be, amit szeretnénk és biztosak lehetünk benne, hogy minden feladatra legalább 8-10 féle jobbnál-jobb eszközt találunk.
Ha azonban mindenképp ragaszkodunk a szoftvergy?jteményekhez, látogassunk el a
Windows Marketplace webhelyre, ahol kategóriákba sorolva, leírással és kompatibilitási listával ellátva számtalan programot találunk a legkülönfélébb teend?khöz. Az alkalmazások jó része egyébként ingyenes és rögtön le is tölthet? a weboldalról.
Kocka-desktopNem egészen értem, miért kanyarodtunk vissza az asztal-szépítgetéshez és miért pont egy ilyen haszontalan dolog hiányzik az írónak, de ízlések és pofonok ugyebár... Mint korábban említettem, a felhasználói szokásokat figyelembe véve, valószín?leg belátható id?n belül nem kerül a Windows-ba efféle "giccs", mindenesetre, aki produktív munka helyett az asztal forgatásával szeretné tölteni az idejét, természetesen megteheti, ehhez ajánljuk például az Otaku Software által készített
DeskSpace kiegészít?t.
Alkalmazás-dokkAz OS X egyik központi eleme az - egyébként levakarhatatlan - Dock, melyen kedvenc alkalmazásaink ikonja foglal helyet, így ezeket egyetlen kattintással érhetjük el. A PC World szerkeszt?jének ez nagyon hiányzik a Windows-ból, nyilvánvalóan még sosem ült frissen telepített Windows el?tt, akkor ugyanis tudná, hogy a Windows-ban alapértelmezésként be van kapcsolva a "
Gyorsindítás (Quick Launch)" eszköztár, mely ugyanezt a célt szolgálja, de legalább elt?ntethet?, ha nincs rá szükség. Ha ez nem lenne elég, az eszköztárat az asztalra is kihúzhatjuk, így akár szabadon mozgathatjuk azt, s?t az Oldalsávra szintén elérhet?k különféle gyorsindító minialkalmazások.
Automatikus képerny?mentésSzintén egy átlagfelhasználók által nap-mint-nap használt funkcióról van szó, ráadásul a szerz? szerint "
a képerny?mentések készítése a Windows-ban sosem volt túl egyszer? feladat".
Nos, ha lenyomjuk a PrintScreen gombot a billenty?zeten, máris készítettünk egy képerny?mentést, azt mindössze be kell illesztenünk egy megfelel? alkalmazásba - például a Paint-be - és már el is menthetjük. Ha ez túl bonyulult lenne, vagy esetleg nem találjuk a PrintScreen billenty?t, a Windows Vistában rendelkezésünkre áll a "
Képmetsz? (Snipping Tool)", mely kifejezetten képerny?mentések készítésére és szerkesztésére szolgál.
Ha profibb megoldásra van szükségünk, természetesen százszámra találunk különböz? képerny?lopó alkalmazásokat a weben.
Multitouch gesztikuláció az egérpadonAzt hiszem itt a szerkeszt? Úr kicsit elvesztette a fonalat, eddig Windows funkciókról volt szó, most pedig hirtelen áttértünk hardveroldalra. Hogy mégse hagyjam szó nélkül a dolgot, a Windows-nak természetesen létezik érintéssel vezérelhet? változata, a Windows XP Tablet PC Edition és a Windows Vista, mely beépítve tartalmazza a Tablet PC komponenseket. A multitouch technológia még viszonylag új az asztali PC-k világában, ennek ellenére az ASUS már piacra dobott néhány modellt, mely támogatja ezt a lehet?séget, ezekhez pedig a megfelel? Windows-os illeszt?program is elérhet?, tehát a dolog mégiscsak lehetséges. A Windows 7 a hírek szerint egyébként a mainál jóval nagyobb mértékben támogatni fogja az érintésvezérlést.
Cover FlowA világ egyik leghaszontalanabb dolgának tartom és ezen a ponton úgy vélem, már kezd kicsit er?ltetetté is válni a Mac OS összes látványos, de fölösleges funkciójának felsorolása is. A Cover Flow lényege, hogy a fájlokat afféle lemezborítóként, vagy felállított könyvekként lapozhatjuk - hátha épp unatkozik a grafikus processzorunk.
A Vista Intéz?jében egészen 256×256 pixel méretig nagyíthatók az ikonok, valamint jobb oldalon bekapcsolható a dokumentumok automatikus el?nézete, így vélhet?leg ezzel le is tudhatjuk ezt a rendkívül érdekfeszít? szolgáltatást is.
Beépített webkiszolgálóSzámomra ezen a ponton vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy az írónak még nem sikerült mélyebben megismerkednie a Windows-zal, a beépített webszerver hiányolása ugyanis meglehet?s tájékozatlanságra utal - legalábbis egy szakújságíróhoz képest.
A Windows a 2000-es verzió óta tartalmazza az Internet Information Services, röviden IIS szolgáltatást, mely alapértelmezés szerint nincs bekapcsolva, de ezt néhány kattintással megtehetjük és máris rendelkezésünkre áll egy teljes érték? web- és FTP-kiszolgáló.
POSIX kompatibilitásHogy ne csupa komolytalanságból álljon a lista, PC World-ös kollégám komolyabb vizekre evezett, de kár, hogy a szabványosított Unix-alkalmazáskörnyezetet hozta fel példaként, ez ugyanis annyira abszurd igény, mintha valaki azt szeretné, hogy mósogépe ne villanyárammal, hanem f?részporral m?ködjön. Hogy kicsit érthet?bb legyen: a POSIX (Portable Operating System Interface for uniX) egy kollektív elnevezése azon szabványoknak, melyek biztosítják, hogy a szintén ezen szabványnak megfelel? Unix operációs rendszerek program-csatolófelületei (API) teljesen kompatibilisek legyenek minden POSIX-alkalmazással. Ezek az alkalmazások így elméletben módosítás nélkül futhatnak Unix-on, Linux-on, OS X-en és BSD-n is. Hangsúlyozom: elméletben.
A szerkeszt? nyilvánvalóan a nemrég POSIX-szabványúvá váló OS X el?nyeire céloz ezzel a bejegyzésével is, ám azt nem teljesen értem, hogy miért kéne a Windows platformnak kompatibilisnek lennie a Unix-alkalmazásokkal. A Microsoftnak megvan a saját fejleszt?környezete, a Windows-os alkalmazások a Win32 futtatóplatformra, újabban a .NET-keretrendszerre, némelyek pedig Java környezetre épülnek.
A Microsoft egyébként régóta biztosítja a Unix-ról portolt alkalmazások számára a szükséges csatolókat, ezek "
Windows Services for Unix" néven hosszú évek óta elérhet?k.
Egységes menüsorÍgy igaz, szintén a Mac OS egyik tulajdonságáról (még csak nem is el?nyér?l) van szó, nevesül az egységesített menüsorról, mely nem alkalmazásonként jelenik meg, hanem egyetlen példányban a képerny? tetején, annak tartalma pedig az aktív ablak függvényében változik.
Noha ennek a megoldásnak is vannak el?nyei, a Windows alkalmazás- és ablakkezelési filozófiája mer?ben eltér?. Bár a Windows-os programok tipikusan mindig tartalmazzák a "
Fájl", "
Szerkesztés", "
Nézet" és "
Súgó" menüket, így lényegében tekinthetjük egységesnek is a platformot, igazából nincs is értelme az összehasonlításnak.
Egy fájlból álló alkalmazásokValóban, Mac-en a legtöbb alkalmazás csupán egyetlen fájlból (pontosabban csupán egy fájlnak látszó könyvtárból) áll, Windows-on pedig nem. Ebben lényegében ki is merült a különbségek taglalása, ebb?l a tényb?l ugyanis nem következik egyenese, hogy hátrányként, vagy inkább el?nyként tekintünk-e rá. Ha az alkalmazások közül megsérül egy fájl, a program használhatatlanná válhat, de ez ugyanúgy igaz arra az egyetlen fájlra is, s?t. A Windows alkalmazások tipikusan egy futtatható állományból és több kisebb b?vítményb?l, forrásfájlból állnak, melyeket sokszor nem is tartalmazza maga a csomag, hanem a Windows beépített megosztott moduljai (DLL-ek) közül választja ki a neki megfelel?t. Ennek a módszernek történelmi okai vannak, de f?ként a visszafelé kompatibilitást és a modularizálást szolgálják, így butaság lenne ezt a Windows platform hátrányának tekinteni.
Remélhet?leg Olvasóink közül is akadt olyan, akinek sikerült újdonságot mutatnunk, bár azoknak, akik kicsit régebbóta ismerik a Windows-t, a legtöbb dolog ismer?s lehet. Kétségtelen, hogy a Windows nem Mac OS és még csak nem is Linux, de miért is kéne annak lennie? A Windows éppen attól ilyen sikeres, mert nem hasonlít egyetlen más rendszerre sem. Mert szinte korlátlanul b?víthet? bármilyen irányba, mert szinte bármilyen hardverrel képes együttm?ködni és mert a világon a legnagyobb felhasználói tömeg igényeit elégíti ki - egyszerre konzervatív és folyamatosan megújuló. Ennek ellenére valószín?leg el tudjuk képzelni, mekkora ellenállásba ütközne a cég, ha a fenti felsorolásban szerepl? dolgoknak csak a felét is beépítené egy következ? változatba.
A PC World szerkeszt?ségénél úgy t?nik, inkább az alternatív rendszereket részesítik el?nyben, ami nem is lenne baj, ha nem írnának a fentihez hasonló
ismeretterjeszt? cikkeket olyan dolgokról, amiket ?k maguk sem ismernek, ráadásul az írás felét?l olyan érzésem támadt, hogy nem is egy kívánságlistát, hanem az Apple egyik fizetett hirdetését olvasom. Szeretném hangsúlyozni, hogy írásom nem állásfoglalás egyik vagy másik rendszer mellett, csupán válasz azokra a kérdésekre, melyeket az eredeti cikk írójának egyedül nem sikerült megfejtenie.